Az irodalom lélekemelő, „önmegismertető” hatása 2.

 
Van kedved egy kis otthoni irodalomterápiához? Vedd a kezedbe Márai: Az igazi c. regényét! Most konkrét példákat mutatok neked az előző bejegyzésemben már példaként hozott regényből, egyszerű, gyakorlati javaslatokkal, melyek közelebb vihetnek téged Márai „igazságán” keresztül a saját igazságodhoz.
 
Hogyan haladj az idézetekkel?

1. Olvasd el az első idézetet!
2. Ha egyedül vagy és megteheted, olvasd fel hangosan is ugyanezt!
3. Figyeld meg, hogyan érintenek a kijelentések! Milyen mértékben tudsz azonosulni a mondatokkal?
4. Bármi is a válaszod, gondolkodj el azon, hogy mi lehet az oka. Milyen viszonyban vannak a saját tapasztalataid az idézettel?
5. Hallottad-e már korábban ezeket a szavakat, vagy hasonlókat? Ha igen, kitől és milyen élethelyzetben?
6. Eszedbe jut-e bármilyen kiegészítés vagy további gondolat az idézet kapcsán?
7. Most olvasd el újra a pár mondatot és csukd be a szemed! Így csukott szemmel jobban meg tudod figyelni magadat. Bekapcsol-e bármilyen emlék, érzés vagy testi tünet? Bármit is tapasztalsz, ne ítélkezz, csak szemléld a tapasztalataidat! Figyelj jól és fogadd el!
8. Ha átírhatnád az idézetet, hogyan írnád át? Sokat változtatnál rajta?
9. Lépj tovább a következő idézetre és haladj ugyanebben a sorrendben.

1. „Minden igazi férfiban van valamilyen tartózkodás, mintha lényének, lelkének egy területét elzárná a nő elől, akit szeret.”
2. „Egy ideig büntetésnek érezzük a magányt, mint a gyerek, akit egyedül hagytak egy sötét szobában. De aztán mi is felnőttek leszünk egy napon, s megtudjuk, hogy a magány, az igazi, az öntudatos egyedüllét az életben, nem büntetés, nem is sérült és beteges elvonulás, hanem az egyetlen emberhez méltó állapot.”
3. „A nő számára, ha igazi nő, egyetlenegy igazi haza van: az a terület, melyet a férfi, akihez tartozik, elfoglal a világban.”
4. „...a szerelem, ha igazi, mindig halálos. Úgy értem, nem célja a boldogság, az idill, a kéz a kézben, az andalgás, holtomiglan-holtodiglan virágzó hársfák alatt...” „Minden időben és minden vallásban ezért tisztelték a szerelmeseket: mert máglyára lépnek, mikor egymás karjaiba borulnak. Az igaziak, tudod. A bátrak, a kevesek, a kiválasztottak.”
5. „Minden igazi életben eljön egy pillanat, amikor az ember úgy merül el egy szenvedélyben, mintha a Niagara-vízesésbe vetné magát. S természetesen mentőöv nélkül.”
6. „...az igaz szavaknak van valamilyen alakító és tisztító erejük.”
7. „... (az igazi) szépség mögött, mely végre is múlandó és törékeny anyagból készül, erős akarat lobog. Egy ember mirigyeivel és szívével, értelmével és ösztöneivel, jellemével és testével tartja azt az összhangot, azt a szerencsés és csodálatos vegyítési képletet, melynek végső következése és hatása a szépség.”

Kapcsolódók

Az irodalom gyógyító ereje

Az írás, mint pszichológia

Irodalomterápia: Az igazi, 1. rész

Kapcsolódj ki irodalommal!

Kosztolányi: Édes Anna kiállítás

Gyógyító írás a gyakorlatban

Adventi hangolódás irodalomterápiával

Transzgenerációs szemlélet

A vers, mint mantra

Olvasmányok őszre - Irvin D.Yalom kötetei

Könyvbemutatóval egybekötött dedikálás