TÖRTÉNETEK A NŐI LÉLEK TITKAIRÓL
 
Az emberi kapcsolatokat állítja középpontba Kiss Edina Égszínkék című kötete. A 12 novellából különböző életszakaszban lévő nők történetét ismerhetjük meg. Edinát a lélektani kérdések iránti kíváncsisága vezette az íráshoz – az idáig vezető útról beszélgettünk vele.
 
Pedagógusként indultál, később jógaoktatói képesítéseket szereztél és grafológiával is foglalkozol. Mikor fordultál a lelki kérdések behatóbb tanulmányozása felé?
Már tinédzserként is érdeklődtem az önismereti folyamatok iránt. A tanításra támogató-segítő hivatásként tekintek, és mindig örömmel tölt el, ha az általam megszerzett tudást másoknak is át tudom adni. Főiskolásként kezdtem jógázni, és a gyerekeim megszületése után döntöttem a jógaoktatás mellett. Kezdetben gyerekeknek, később felnőtteknek is tartottam órákat. A jóga is egy út az önismeret felé: az ászana gyakorlása intim randevú önmagunkkal. A kézírás pedig személyiség térkép, mely rengeteget elárul rólunk. Az írás végigkíséri az életemet, ilyen alkat vagyok, kiírom magamból a megéléseimet, tapasztalataimat.
 
Ehhez miért éppen novellákat választottál?
A novellák rövid történetek, de elegendő a terjedelmük ahhoz, hogy egy helyzetet kibontsunk bennük, vagy egy életszituációt megjelenítsünk. Egy ablakként engednek betekintést valakinek az életébe, aki akár mi is lehetnénk. Így adnak lehetőséget arra, hogy az olvasás élményét, a lélekfejlesztő hatását átéljük akkor is, ha életvitelünk nem engedi meg, hogy a mindennapjaink része legyen.
 
A kötet minden írása női történetet mesél el, ez tudatos döntés a részedről?
Az elmúlt években leginkább nők között mozogtam, a jógacsoportjaimat is többségében nők látogatták. Sok problémának, elakadásnak voltam a szemtanúja, és természetes, hogy női szemszögből szemlélődöm. Sosem az érdekel elsősorban, hogy MI történik, hanem hogy MIÉRT történik és HOGYAN történik meg valami. A lelkünkben mindennek megvan a lenyomata, ahhoz, hogy kiderüljön például egy betegség oka, le kell ásni és tudatossági fokra kell emelni az eredetét.
 
Ezzel el is jutottunk az irodalom terápiás hatásáig...
Igen, hiszen amint kapcsolatba kerülünk egy írással, lelki folyamatok indulnak el bennünk. Szembesülünk azzal, hogy mi hogyan reagálnánk és viselkednénk egy adott helyzetben, illetve milyen átélt tapasztalataink vannak ezzel kapcsolatban. A szöveg elmondja helyettünk, amit mi tudatosan nem biztos, hogy meg tudunk fogalmazni. Novelláimban önismereti eszközöket is megmutatok, amelyek képesek segíteni például egy elakadásnál, így például előkerül a táncterápia, vagy a zene és a jóga gyógyító hatása is.

Megjelent: Psziché magazin, 2020.10.15.
Szerző: Váradi Krisztina
 

Kapcsolódók